Korzó Magazin

„Botrány, hogy nem tér ki a BTK,
Arra, hogy emberiség elleni bűntett a VBK”
Nagy igazságot mondott ki a Belga együttes a fenti sorokkal, hiszen nem nagyon tudok elképzelni nagyobb szentségtörést, mint a jófajta vörösbor fellocsolását kólával, ám teljesen más a helyzet a fehérborokkal. Többnyire ezeket is tisztán fogyasszák, ha rám hallgatnak, de a nyári melegben jól eshet egy jéghideg, gyöngyöző szódásbor, avagy népszerű nevén a fröccs, amely, mint mondani szokták, nem jöhetett volna létre egy győri professzor hathatós segítsége nélkül.

A repülés utáni vágy egyidős az emberiséggel. Már az ókori mondákban is erőteljesen jelen van, (Daidalos és Ikaros) de több helyen említi az ószövetség is, a többi között például akkor, amikor Illés prófétát tüzes szekér emeli az égbe. (Sokan UFO tevékenységet is gyanítanak ezen leírás mögött.) A XV. század sem maradt repülős géniusz nélkül, hiszen az olaszországi Da Vinci ekkor veti papírra a repülőgép és az ejtőernyő vízióját. A valódi repülésre azonban az 1780-as évekig várnunk kellett.

Aki autóbusszal érkezik a Kisalföld fővárosába, szintebeleütközik. Ki sem tudná kerülni, hiszen az eklektikus stílusban épített Schlichter- villa, a XIX. Század végétől uralja a mai távolsági buszpályaudvar terét.

Azt hiszem senkinek sem kell bemutatnom Győr város címerét. Mindenki látta már valahol, akár hivatalos levélen akár egy városi lap címoldalán. Azt azonban már kevesen tudják, hogy 1844-óta a ma ismert címert, pecsétet már nem használhatná a város, hiszen V. Ferdinánd ezt megváltoztatta. A pecsétváltoztatásról szóló királyi oklevél reprodukcióját, és az ehhez kapcsolódó tanulmányokat, 1000 számozott példányban, különleges kiadásban a Magyar Kultúra Napjára jelentette meg a Városi Levéltár.

Aki figyelemmel kíséri kis hazánk történelmét, az minden bizonnyal tisztában van azzal a ténnyel, hogy a győri vár fénykorában Magyarország legerősebb vára volt. Az is közismert, hogy sokkal inkább hasonlított egy erős fallal körülvett városra, mint egy katonai erődre. Történelme is hosszú időkre nyúlik vissza, hiszen már a hódító római birodalom is a mai várdombon emelt erődítményt a Limes védelmére, majd az ősi romokon Szent István király emelt kővárat a XI. század elején.

Néhány kopott petróleumlámpa fénye imbolygott a homályos kórházi műtőben. Az aztal mellett dr. Jung és dr. Petz három lövéstől szenvedő beteget operált. A három lövés közül az egyik a homlokát súrolta, a másik pedig a karján érte a beteget. A harmadik lövés a hasüregébe hatolt és szétroncsolta a gyomrot és a bélrendszert. Annak ellenére, hogy az áldozat közel nyolc kilométeres kerülővel került kórházba, volt némi esély arra, hogy felépül.