Korzó Magazin

A TAVASZ ÉS A NYÁR ELEJE kedvezett a pároknak! De látszik is ez a gömbölyödő pocikon, ha figyeli az ember akárhol is járjon. Feltűnően sok az állapotos nő. Babadömping várható, a győri Liezen-Mayer utcai rendelőintézetben egy könyvet sem lehetne leejteni, annyian várakoznak. A nővérek néha úgy érzik, egy nagy gyárban, a végeláthatatlan sorokon dolgoznak és sosem lesz vége.
Ez nem baj, a hír pozitív. Sok csecsemő várható, kár, hogy most van népszámlálás…

A váróban ülök. Ismerős, ugye, kedves anyuka, apuka? Csak ülök és várok. Jön egy nagy, kövér pocakos hölgy, két helyet elfoglal. Jön egy kis növésű, széles állapotos lány, nagyon fiatal és rémült. Érkezik egy magas, csapzott, zsíros hajú nő, hasa óriási. Végignézek azokon, akik már régóta várnak. Sportcipő, nagy pulcsi, szürke- barna- fekete kombinációk.
Nem vagyok elhízva, de vékony sem vagyok, szeretem a színes cuccokat és ma magas sarkút vettem fel. Nem kellett volna. Lekicsinylően néznek rám.
- Na nézd már, hogy kinyalta magát!
- Majd találkozunk a harmadik trimeszterben, anyukám! Te is több leszel néhány kilóval! – tutira ezt gondolják.
Van egy (EGY!) kivétel. Két aranyos kislánnyal várakozik, akik kérdéshalmazokkal szórakoztatják a mamát. Még az első trimeszterben lehet, gömbölyödő hasára fehér- kék felső simul. Haja lófarokban, kissé hullámosítva. Magas sarkú csizmát visel egy szűk farmerral. Nem sovány, hanem normális testsúlyú. Sminkelt reggel!
Volt ideje két gyermek mellett!
- De jó, nincs minden veszve, nő maradok kettővel is- gondolom, de egy pillanat alatt elszáll a jókedvem. Leül mellém Dr. Bubó asszisztense. Fújja kegyetlenül az orrát, krákog hozzá illedelmesen. Na, most mit csináljak? Álljak fel? Az olyan ciki. De elkapni Ursula nátháját…na jó, felállok! Mindjárt felállok, ülök még egy kicsit, mintha…húúú, behívnak vérvételre! De jó! Ismerős pár áll az ajtóban, amikor kifelé igyekszem. Örömmel konstatáljuk, csaknem egyszerre szülünk majd. A leendő apuka végignéz a várón, majd megjegyzi:
- Gyerekek, ez a terhes felhozatal nagyon gáz! De nem azért mert meghíznak, hanem mert elhanyagolják a külsejüket. Ha egy jó szabású farmerba tennék a nagy feneküket, még szívesen rá is csapna apuci!- vigyorog a srác.
Igaza van. Milyen sok nő sír, hogy nem kívánja a férje! Hát valahol megértem. Persze a nőket is, nincs ideje hajat mosni, ott a gyerek, dolgozik és háztartást vezet, este meg jön a nagy zabálás a tévé előtt, ha elaludt a család. Csak vajon jó ez így? Nem jó. Ismerősöm annyit mond búcsúzóul: Te csak tartsd a formád! Hát köszi, valahogy megpróbálom.

aa